Először is szeretném a cikk témaválasztását megindokolni. Az elmúlt években divattá vált a magastető, melyek meghibásodási statisztikái megnőttek. Ebben a „nagy számok törvénye” nyilvánvalóan közrejátszik. A kivitelezők és tervezők ismeretei, messzire lemaradnak a mai anyagok ismeretétől, nem követik a fejlődést, megelégszenek azzal, amit jól-rosszul tudnak. A nem hozzáértő megrendelők meg -  „Amit Laci Bácsi mond, az úgy van”  -  alapon elfogadják a sokszor teljesen átgondolatlan, műszakilag nem megfelelő megoldást, mert a régi „szaki” azt biztos jól tudja. Itt idézném egyik elismert kollégát aki szerint „Az így szoktuk csinálni”.. ne legyen elfogadott szakmai érv...
Szerencsére nagy fejlődés kezd látszani gyártás terén, de ennek a kivitelezésben való megjelenéséhez idő kell.  Kivitelezők és tervezők nem ismerik az új műszaki megoldásokat, nem  készülnek a magastetőkre kiviteli tervek, így sokszor az ácsra marad a „műszaki” megoldás.

Egy kis áttekintés:

Mi is az a magastető:

A tető hajlásszöge az épület megjelenésére, tömegére nézve lényeges jellemző, de fontos a tetőszerkezet kialakítása és klimatikus hatások elleni védekezés szempontjából is. A hajlásszög a tetősíknak a vízszintes síkkal bezárt szöge, fokokban vagy %-ban fejezhető ki. A közepes és meredek hajlású tetőket nevezzük magastetőknek. ( 16º)

A tetők részei:

A tetőszerkezetekkel kapcsolatos általános tudnivalók tárgyalásához ismernünk kell a tetők egyes részeit. Ezek elnevezését az alábbi ábrán láthatjuk:

Hogy mitől is véd minket az a tető:

A hőhatások szempontjából a tető külső és belső felületeinek hőmérséklet-különbsége, illetve a felületi hőmérsékletek szélső értékei a mértékadóak.  A szél hűtőhatása és a tetőfelület sugárzó hatása miatt 10-15ºC-al kisebb, azaz -25-30ºc-os felületi hőmérséklet is előfordulhat.

Nyáron a napsütés hatására, szélcsendes időben a tető felülete +40-80ºC-ra is felmelegszik, így a tetőfelület legnagyobb éves hőmérséklet-ingadozása  a 100 K-t is elérheti.

A tetőszerkezet illetve az egyes elemei a felmelegedés hatására kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak. A hőmozgás megakadályozására a legjobb megoldás a tetőszerkezet hőhatások elleni védelme.

A hőszigetelés lényege, hogy rossz hővezető képességű anyagból készített rétegeket építünk be a szerkezetbe. Az anyagok hővezetési tulajdonságára az ún. hővezetési tényező a jellemző. A hőszigetelés télen és nyáron is kifejti hatását. A külső és belső tetőfelületek hőmérséklete szempontjából a hőszigetelő réteg beépítési helye közömbös. Az ismeretek miatt általában, a tetőtípusok többségénél arra törekszünk, hogy a hőszigetelést a külső oldalon, vagy annak közelében építsük be.

A csapadék megjelenési formái nagyon változatosak, eső, csapóeső, jégeső, harmat, olvadó hó formájában jelennek meg. Az elődleges cél az, hogy meggátoljuk a csapadék bejutását a tetőszerkezetbe és a belső térbe. Ez a magastetőknél a vízhatlanná tett vízzáró tetőfedés teszi kötelezővé. A vízzáróság annyit jelent, hogy a szerkezetbe csak olyan mennyiségű nedvesség kerülhet, amely természetes módon maradéktalanul eltávozhat és ideiglenes jelenléte sem okoz károkat az épületre, az épületszerkezetekre és az épületben tartózkodók egészségére nézve.

És még a szélhatás, a hóhatás, fagyhatás stb, stb., stb...

Hogy szigeteljünk:

A magastetőknél hőszigetelés szempontjából is meg kell különböztetnünk a beépítetlen, illetve a beépített terű tetőszerkezeteket, amelyek mindkét esetben kéthéjú, szellőztetett légteres, illetve légréteges szerkezetek.

A beépítetlen magastetőknél a feladat az alsó tetőhéj, azaz a padlásfödém hőszigetelése.

A beépített tetőteres magastetőknél a feladat a kéthéjú, szellőztetett légréteges határoló szerkezet kialakítása.

A leggyakrabban alkalmazott hőszigetelési módszer, amikor a hőszigetelő lapokat vagy filceket két rétegben a szarufák között és a szarufák alatt, zárlécváz között helyezik el.     1. és 2. ábra A másik megoldás a szarufák felett beépített hőszigetelő réteg. 3. ábra

Előnyei közé tartozik, hogy a hőszigetelő réteg hőhídmentes, és a szarufák megjelennek a belső térben. Ritkábban alkalmazott megoldás. Amikor a beépített tetőtér határolása vasbeton teherhordó szerkezettel, ún. koporsófödémmel készül. 4. ábra  A ferde szakaszon a hőszigetelés ekkor a vasbeton szerkezet felett vezetett zárlécváz és a szarufák közé kerül.

A magastetőknél a páravédelmi rétegek szerepét a szellőztetett légréteg tölti be. Helyes szerkezettervezés esetén, a szerkezet folyamatos kiszellőztetése, a bármely módon a szerkezetbe jutó nedvesség, a lecsapódó pára elszállítása, kivezetése megoldott. Párazáró réteg beépítésére, a hőszigetelés belső oldalán csak akkor van szükség, ha meg kell gátolnunk a belső tér levegőjének a szerkezetbe áramlását.

A tetőszerkezet felépítés, a tetőfedés és a rétegrendi felépítés szakszerű megválasztásának és kivitelezésének feltételeit a tervezéskor kell biztosítani. Ekkor kell tisztázni a tetőfedés és az alatta levő rétegek kölcsönhatását, igénybevételeit. A tetőfedés és szigetelés valamennyi rétege alkalmas legyen arra, hogy a reá ható, tervszerűen várható igénybevételeket a teherhordó szerkezetre továbbítsa. A tető rétegfelépítését úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az éghajlati adottságokból származó lehetséges külső felületi hőmérsékleti határok között rendeltetésszerű használatra alkalmas maradjon.

Ezt a tetőfelület nagysága, formája, hajlása, a fedési elemek anyaga, alakja és méretei, valamint az illesztések, csatlakozások és rögzítési módok együttesen határozzák meg, de fontos a kiegészítő, például bádogos szerkezetek anyaga, beépítési és rögzítési módja is. Mivel a tetőfedések többsége csak a vízzáróság követelményeit elégíti ki, a beépített tetőterek esetében valamilyen módon biztosítani kell a tetőhéjalás vízhatlanságát. Erre esetenként a lemezkapcsolatok megfelelő tömítése is alkalmas lehet, máskor alátéthéjazat beépítése szükséges.

 Az alátétfóliákat 12...20 cm-es , az ereszvonallal párhuzamos átlapolásokkal, vagy öntapadó ragasztószalagokkal végtelenítve kell beépíteni. Követelmény a feszített beépítés is, hogy a fólia túlzott mértékű belógása ne csökkentse számottevően a  légréteg vastagságát, ne csökkentse annak szabad keresztmetszetét.

A beépített tetőteres magastetőknél a párazáró rétegbeépítése alapvető követelmény. Ez a réteg csökkenti a belső térből a szerkezetbe jutó nedvesség mennyiségét. A réteget általában párafékező tulajdonságú műanyag fóliákból, vagy alumínium fóliákból készítik a belső burkolat, vagy a burkolattartó lécváz beépítését megelőzően. Követelmény a réteg felületfolytonos kialakítása.

A párazáró alumínium fólia használata azzal a veszéllyel járhat, hogy jelentős mértékben megnövekszik a belső terek relatív páratartalma és ezzel együtt a belső felületi páralecsapódás esélye. Ez ellen a helyiségek kielégítő szellőztetésével lehet védekezni. Ugyanakkor a megoldás előnye az alufólia jó hővisszaverő képessége révén a fűtési hőszükséglet bizonyos mértékű csökkenése.

Összegzés:

A technológiák és az anyagok fejlődése ellenére rögzíthető, hogy a megbízhatóságot leginkább meghatározó, döntő „eszköze” maga a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr, az ő szaktudásuk, felkészültségük, lelkiismeretességük függvénye, ahol az „emberi tényező” szerepével tovább csökkenthető a rossz szerkezetek átlaga. A magastetők rendszerét ismerni kell ahhoz, hogy megfelelően működő rendszert alkalmazzunk és remélem a fentiekben összefoglaltak ebben segítségre lehetnek.